Tevékenység

  • Forza Szpari közzétett egy állapot frissítést 4 hónap, 2 hét óta

    Egy nagyon jó írás: “JÉZUS, MI VAN OTT!

    Gyönge kezdés után erősen visszaestünk.
    “Jézus, mi van ott”, rebegi Hajdú B.
    Mi lenne, semmi.
    Nihil.
    Hason csúszás.
    Mint a pingvin a barlangban, a Harcosok klubjában.
    Csússsz!
    Kádár, Lovrencsics, Kádár.
    Egy, kettő, három.
    Négyéves fiam csöndben szedelőzködik.
    A szünetben elmegy aludni.
    Megkér, halkan, hogy reggel mondjam el a végeredményt.
    A piros-fehér-zöld sálját azért, biztos, ami biztos, itt hagyja a tévé előtt, kiterítve.
    Hátha.
    Hátha ez segít, mondja.
    Persze, fiam, hagyd csak itt.
    Végül is, másban nemigen bízhatunk.
    Csak a vuduban.
    Meg az egyperces hírekben.
    Migráció, szárnyaló gazdaság, Tarlós.
    Meg is lepődtem volna, ha legalább egy félmondat a valóságról.
    A kurdokról, mondjuk.
    Vagy Borkairól.
    De nem.
    Sebaj, jön a Samsung, akkumulátorokat fog gyártani.
    Playstation-nagyhatalom még lehetünk.
    Ha már ez a futballcucc elúszott.
    Mint luxusjacht az Adrián, haha.
    “A ló néz, a csikó lát.”
    Nem tudom, Lovrencsics mit lát.
    Hogy lát-e egyáltalán valamit.
    Fájdalomtól elgyötört, szenvedő arc.
    Valaki megitathatná.
    Halló, vöröskereszt?
    Közben megy a meccs.
    A horvátok cifrázzák, kiintenek a közönségnek.
    Buli van, belefér.
    Gulácsi kivédi a tizenegyest.
    “Ennyi azért járt nekünk”, mondja Hajdú-B.
    Ennyi járt, ja.
    “Perisic lábának állásáról leolvasta.”
    Le bizony.
    “Kleinheislert elveszítettük”, mondja még.
    Dehogy veszítettük el: Kleinheisler tulajdonképpen ott sem volt.
    Aztán vége.
    Három-null, alapjáraton.
    Akárha edzőmeccs lett volna.
    Táncos-zenés koktélparti a spliti éjszakában.
    Lányok, pucér seggek, Adria.
    Várjunk csak…
    Ezt a jelenetet mintha már láttam volna valahol.”

    • Én valahogy gondoltam,hogy 2-3 gól lesz közte,mert most a horvátok összeszedik magukat a budapesti vereség miatt és valószínűleg esélyt sem hagynak nekünk. Az más kérdés,hogy a 3 kapott gól az egészen elképesztő egyéni hibákból jött össze. És azt is elismerem,hogy az embernek olyan érzése volt,mintha a macska az egérrel játszana,de alapvetően olyan nagy a két csapat közt a tudáskülönbség,hogy nekem nagyobb volt a budapesti győzelmünk meglepetésértéke,mint az hogy itt így,ilyen simán kikaptunk 3-0-ra. Ez a horvát csapat nemrég játszott világbajnoki döntőt Franciaország ellen. Fűtötte őket a visszavágás vágya,nekünk estek. A csapatukban csak európai szintű klasszisok játszottak. Barcelona,Real Madrid,Bayern München,Liverpool,Inter csak néhány azon csapatok közül,ahol futballoznak klubszinten. És azt se felejtsük el,hogy a budapesti vereség miatt még az sem volt biztos,hogy kijut az EB-re a horvát válogatott,ha mondjuk tőlünk most megint kikapott volna. Tehát megvolt a dupla motiváció,plusz az óriási tudáskülönbség.Na summa summarum én azért nem dőltem teljesen kardomba. Ma meg kell verni valahogy nagy nehezen Azerbajdzsánt,majd el kell érni egy bravúr eredményt Wales-ban,egy győzelmet és akkor szerintem kijuthatunk. Ha nem jutunk ki,akkor meg sajnos csúnyán mondva “jött a papírforma”